Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Két gyerek és öt unoka mellett 100%-ban kivette a részét a világ egyik legnagyobb édességgyárának, a Ferrero csoportnak a sikerre vételéből Maria Franca Fissolo. Férjével, Michele Ferreroval együtt tette világhírűvé a Nutellát, vagyonával a világ 30 leggazdagabb embere között van. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet, amit feltétlenül tudni kell a Nutella-nagymamáról.
Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Először volt Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A Portfolio-nak adott interjújában elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.
Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Bálint Attila, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy a lakossági állampapírok eltérítik a befektetők elvárásait a valóságtól, hosszú távon tehát semmiképpen sem jó a tendencia. A hosszabb befektetési időtáv elterjedését a magyar befektetők szemléletében szerinte leginkább a vegyes alapok segítik, az abszolút hozamú alapok piaca valamelyest lassult, az ingatlanalapok térnyerése pedig egyáltalán nem aggasztó, de nem árt óvatosnak lenni. A Portfolio-nak adott interjújában kitér arra is, hogy milyen változásokat hoz majd januártól a MiFID 2, de az már most körvonalazódik, hogy nem lesz könnyű az átállás.
2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.
A befektetési termékek teljesítményének értékelésére leggyakrabban a múltbeli hozamadatokat használják. Csakhogy önmagában a 40%-os éves hozam nem sokat mond, ha nem tudjuk, hogy azt milyen kockázatvállalás mellett érte el az alap. És akkor lépjünk még egyet: miért büntessük a befektetést a pozitív szórás miatt is (lásd a Sharpe-mutatót), amikor létezik olyan mutató, ami csak a negatív irányú kockázatnál jelez, vagyis, amikor kell? Ismerkedjünk meg a Sortino-rátával!
Az önkéntes- és magánkasszák is jól teljesítettek a tavalyi negyedik negyedévben, ezzel pedig átlagosan 6,2, illetve 8,6%-os hozamot értek el 2016-ban. Megérte tehát nyugdíjpénztári tagnak lenni, ennek ellenére az önkéntes és a magánkasszáknál is csökkent a taglétszám az utolsó negyedévben. Az év egészére nézve viszont taroltak az új belépők az önkéntes pénztáraknál, a 36 ezer új tag négy éve nem látott csúcsnak számít.
Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján tavaly év végén több mint 186 ezer ügyfélszámlán már közel 2700 milliárd forintnyi vagyont kezeltek a szolgáltatók, amelyek többségénél növekedést láttunk fél év alatt is. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon.
Tíz éve kezdte el a Portfolio a féléves gyakoriságú Privátbanki felmérést, amely alapján a magyar gazdagok vagyona az elmúlt évtizedben megháromszorozódott. Ügyfélszámlákból közel dupla annyi lett 10 év alatt, ami azt mutatja, hogy bár nőtt a privátbanki ügyfelek száma Magyarországon, az ügyfélszámlák ennél is nagyobb ütemben híztak. Tavaly év végére a hazai privátbanki szolgáltatóknál lévő vagyon meghaladta a 3900 milliárd forintot, ami 10% feletti bővülést mutat 2015-höz képest.
Megjelentek az új Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), az eddigieknél egy százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet az ÁKK a 3 és 5 éves papírokra is.
Üzleti modellt vált a magyar Aberdeen, a jövőben a magyar eszközökbe fektető alapjai helyett elsősorban a luxemburgi és írországi alapjaikat, valamint a nemzetközi útlevéllel rendelkező vagyonkezelési szolgáltatásait értékesítik itthon. Az alapkezelő a Portfolio-nak elmondta, hogy a passzív alapok térnyerése komoly kihívást jelent az aktív vagyonkezelők számára, mely a csökkenő aktív állományon és a mérséklődő vagyonkezelési díjakon keresztül kihívás elé állítja a szektort. Az Aberdeen a fenti folyamatra a passzív alapokhoz közelítő ún. továbbfejlesztett indexalapok indításával és költségcsökkentéssel válaszol.
Huszonévesen és nőként sem lehetetlen nemzetközi sikereket elérni cégvezetőként Magyarországon - ezt mutatja a 26 éves Lászlóffy Vivien példája, aki komoly külföldi tapasztalatokkal felvértezve két éve vette át a Budapesten született divatcég, az ÁERON ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén már felkerült az amerikai Forbes listájára a 30 év alatti európai tehetségek közé. Portfolio-nak adott interjújában többek között az ÁERON külföldi terjeszkedéséről, jövőbeli terveiről és a magyar divatipar hiányosságairól is beszélt. Meglátása szerint sokkal több külföldi márka gyártatná Magyarországon a ruháit, ha nem lenne ilyen óriási munkaerőhiány a szakmában.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Két éve már, hogy kirobbantak a hazai brókerbotrányok, a Beva, a Kárrendezési Alap és az OBA összesen eddig 250 milliárd forintot fizetett ki a károsultaknak. A magyar pénzügyi és bankrendszer ezzel még nem lélegezhet fel, a terheket még közel 15 évig cipelik, csak idén mintegy 30 milliárd forintos befizetést teljesíthetnek a három intézmény felé.
Magyarországon nyit új irodát a BlackRock, a világ legnagyobb alapkezelője. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott mai sajtótájékoztatón bejelentették, hogy innovációs- és szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten az alapkezelő. A beruházással középtávon 500 új munkahely létrejöttére számít a magyar kormány, amely 280 millió forintos képzési támogatást is nyújt a BlackRocknak az új munkaerő kiképzéséhez.
Idéntől több újdonsággal is találkozhatunk a lakossági állampapírok piacán. Január 1-től csökken a rövid futamidejű lakossági állampapírokra kifizetett forgalmazói jutalék, a Prémium és Bónusz Magyar Állampapírok esetében csökkent a "büntetés" mértéke az idő előtti visszaváltás esetén, március végéig pedig megérkezhet az új, kétéves futamidejű lakossági állampapír is a piacra.
Az átlaghozamok alapján azok a befektetők jártak a legjobban, akik részvényalapokba fektettek, de az abszolút hozamú alapokkal is jól lehetett keresni 2016-ban. Kiszámoltuk azt is, hogy melyik alapkezelő hozott átlagban a legtöbbet egy ügyfélnek, a legjobb a Concorde, a Generali, az Aegon és az OTP lett.
Azeri gáz jönne Ukrajnán át az orosz helyett.
Hatalmas összegről van szó.
Az egyes szektorok válságállóságát vizsgálta a KRTK.
Új ENSZ jelentés érkezett.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
