Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Két gyerek és öt unoka mellett 100%-ban kivette a részét a világ egyik legnagyobb édességgyárának, a Ferrero csoportnak a sikerre vételéből Maria Franca Fissolo. Férjével, Michele Ferreroval együtt tette világhírűvé a Nutellát, vagyonával a világ 30 leggazdagabb embere között van. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet, amit feltétlenül tudni kell a Nutella-nagymamáról.
Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Először volt Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A Portfolio-nak adott interjújában elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.
Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Bálint Attila, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy a lakossági állampapírok eltérítik a befektetők elvárásait a valóságtól, hosszú távon tehát semmiképpen sem jó a tendencia. A hosszabb befektetési időtáv elterjedését a magyar befektetők szemléletében szerinte leginkább a vegyes alapok segítik, az abszolút hozamú alapok piaca valamelyest lassult, az ingatlanalapok térnyerése pedig egyáltalán nem aggasztó, de nem árt óvatosnak lenni. A Portfolio-nak adott interjújában kitér arra is, hogy milyen változásokat hoz majd januártól a MiFID 2, de az már most körvonalazódik, hogy nem lesz könnyű az átállás.
2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.
A befektetési termékek teljesítményének értékelésére leggyakrabban a múltbeli hozamadatokat használják. Csakhogy önmagában a 40%-os éves hozam nem sokat mond, ha nem tudjuk, hogy azt milyen kockázatvállalás mellett érte el az alap. És akkor lépjünk még egyet: miért büntessük a befektetést a pozitív szórás miatt is (lásd a Sharpe-mutatót), amikor létezik olyan mutató, ami csak a negatív irányú kockázatnál jelez, vagyis, amikor kell? Ismerkedjünk meg a Sortino-rátával!
Az önkéntes- és magánkasszák is jól teljesítettek a tavalyi negyedik negyedévben, ezzel pedig átlagosan 6,2, illetve 8,6%-os hozamot értek el 2016-ban. Megérte tehát nyugdíjpénztári tagnak lenni, ennek ellenére az önkéntes és a magánkasszáknál is csökkent a taglétszám az utolsó negyedévben. Az év egészére nézve viszont taroltak az új belépők az önkéntes pénztáraknál, a 36 ezer új tag négy éve nem látott csúcsnak számít.
Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján tavaly év végén több mint 186 ezer ügyfélszámlán már közel 2700 milliárd forintnyi vagyont kezeltek a szolgáltatók, amelyek többségénél növekedést láttunk fél év alatt is. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon.
Tíz éve kezdte el a Portfolio a féléves gyakoriságú Privátbanki felmérést, amely alapján a magyar gazdagok vagyona az elmúlt évtizedben megháromszorozódott. Ügyfélszámlákból közel dupla annyi lett 10 év alatt, ami azt mutatja, hogy bár nőtt a privátbanki ügyfelek száma Magyarországon, az ügyfélszámlák ennél is nagyobb ütemben híztak. Tavaly év végére a hazai privátbanki szolgáltatóknál lévő vagyon meghaladta a 3900 milliárd forintot, ami 10% feletti bővülést mutat 2015-höz képest.
Megjelentek az új Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), az eddigieknél egy százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet az ÁKK a 3 és 5 éves papírokra is.
Üzleti modellt vált a magyar Aberdeen, a jövőben a magyar eszközökbe fektető alapjai helyett elsősorban a luxemburgi és írországi alapjaikat, valamint a nemzetközi útlevéllel rendelkező vagyonkezelési szolgáltatásait értékesítik itthon. Az alapkezelő a Portfolio-nak elmondta, hogy a passzív alapok térnyerése komoly kihívást jelent az aktív vagyonkezelők számára, mely a csökkenő aktív állományon és a mérséklődő vagyonkezelési díjakon keresztül kihívás elé állítja a szektort. Az Aberdeen a fenti folyamatra a passzív alapokhoz közelítő ún. továbbfejlesztett indexalapok indításával és költségcsökkentéssel válaszol.
Huszonévesen és nőként sem lehetetlen nemzetközi sikereket elérni cégvezetőként Magyarországon - ezt mutatja a 26 éves Lászlóffy Vivien példája, aki komoly külföldi tapasztalatokkal felvértezve két éve vette át a Budapesten született divatcég, az ÁERON ügyvezető igazgatói pozícióját, és idén már felkerült az amerikai Forbes listájára a 30 év alatti európai tehetségek közé. Portfolio-nak adott interjújában többek között az ÁERON külföldi terjeszkedéséről, jövőbeli terveiről és a magyar divatipar hiányosságairól is beszélt. Meglátása szerint sokkal több külföldi márka gyártatná Magyarországon a ruháit, ha nem lenne ilyen óriási munkaerőhiány a szakmában.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Két éve már, hogy kirobbantak a hazai brókerbotrányok, a Beva, a Kárrendezési Alap és az OBA összesen eddig 250 milliárd forintot fizetett ki a károsultaknak. A magyar pénzügyi és bankrendszer ezzel még nem lélegezhet fel, a terheket még közel 15 évig cipelik, csak idén mintegy 30 milliárd forintos befizetést teljesíthetnek a három intézmény felé.
Magyarországon nyit új irodát a BlackRock, a világ legnagyobb alapkezelője. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott mai sajtótájékoztatón bejelentették, hogy innovációs- és szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten az alapkezelő. A beruházással középtávon 500 új munkahely létrejöttére számít a magyar kormány, amely 280 millió forintos képzési támogatást is nyújt a BlackRocknak az új munkaerő kiképzéséhez.
Idéntől több újdonsággal is találkozhatunk a lakossági állampapírok piacán. Január 1-től csökken a rövid futamidejű lakossági állampapírokra kifizetett forgalmazói jutalék, a Prémium és Bónusz Magyar Állampapírok esetében csökkent a "büntetés" mértéke az idő előtti visszaváltás esetén, március végéig pedig megérkezhet az új, kétéves futamidejű lakossági állampapír is a piacra.
Az átlaghozamok alapján azok a befektetők jártak a legjobban, akik részvényalapokba fektettek, de az abszolút hozamú alapokkal is jól lehetett keresni 2016-ban. Kiszámoltuk azt is, hogy melyik alapkezelő hozott átlagban a legtöbbet egy ügyfélnek, a legjobb a Concorde, a Generali, az Aegon és az OTP lett.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Oresnyikről beszélt az orosz elnök.
Trump emberei foglalkoztatják az internetezőket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
